Donald Trump elnöksége alatt rég nem látott mélypontra került a transzatlanti szövetség állapota, a republikánus elnök újraválasztása pedig kereskedelmi háborút is hozhat az öreg kontinensre. Joe Biden elnökké választásával minden bizonnyal normalizálódna a viszony, de az Obama idején látott kapcsolat, amely egy átfogó szabadkereskedelmi egyezménny kialakításával kecsegtetett, nagy valószínűggel nem tér vissza, Trump négy éve ugyanis gazdasági értelemben nacioanlista irányba tolta az amerikai közvéleményt. Geopolitikai szempontból sem biztos, hogy az EU ismét az USA védőkarjai közé borulhat, mert Európa fontossága az utóbbi években jelentősen csökkent Amerika szemében.
A mai kormányinfón a legtöbb szó az uniós újjáépítési alapról esett. Gulyás elmondta, hogy Magyarország azt javasolja, tárgyalják újra kormányközi alapon az országok Magyarország kihagyásával, és ebben az esetben lemondunk a forrásokról és a hitelről. Szerinte a magyar kormánynak elfogadhatatlan a jelenlegi jogállamisági feltételrendszer, így ebben a formában a javaslatcsomag is. Az eseményen szó esett az orvosi béremelésekről is - a kormány a Kamara javaslatát tartja tárgyalási alapnak, jelentős béremelést terveznek, de konkrét számok még nincsenek. A közfoglalkoztatottak bére is emelkedni fog jövőre.
A mai kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy a kormány Donald Trump győzelmének örülne.
Az amerikai elnökválasztási vitákat szervező bizottság szerdán kijelentette, hogy a következő két vitán megkísérli mederbe terelni a fejleményeket. A vitát sok kritika érte, amiért annak teljesen széthullott a szerkezete az elnökjelöltek magatartása miatt.
Az amerikai média szerdán egyöntetűen negatívan ítélte meg Donald Trump elnök és Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje kedden az ohiói Clevelandben tartott első elnökjelölti vitáját. Mint arról beszámoltunk, a vitát személyeskedés, kölcsönös sértegetések jellemezték, a felek egyáltalán nem tisztelték a műfaj hagyományait.
Donald Trump magatartása az első elnökjelölti vitán alighanem azt a célt szolgálta, hogy elbizonytalanítsa Joe Bident, és így felülkerekedjen rajta a vita során, ezzel megnyerve a bizonytalan szavazókat - állítják az elemzők. Hozzáteszik: valószínűleg pont ellentétes hatást ért el az elnök.
A ma hajnali elnökválasztási vita után egyre több felmérés jelenik meg arról, hogy a nézők szerint ki nyerte a vitát. Ezek nagy többsége Bident hozza ki győztesen, aki az előzetes várakozásokhoz képest meglepően jól teljesített. Donald Trump a Twitteren a vita után posztolt egy képet, amelyben elfogultsággal vádolja a vita moderátorát, a Fox News munkatársát, Chris Wallace-t.
Ma hajnalban lezajlott az első elnökjelölti vita Amerikában, amelyről a Portfolio élőben tudósított. A vitát Donald Trump dominálta, de Joe Biden abszolút felülmúlta a várakozásokat, és Trumppal ellentétben hatékonyan át tudta adni az üzenetet. A vita rendkívül kaotikus volt, a felek az első perctől kezdve egymás szavába vágtak, gyakran személyeskedtek, és nem ritkán sértegették egymást. Biden egy ponton bohócnak nevezte Trumpot, a republikánus elnök pedig hazug gazembereknek nevezte a demokratákat. Volt pillanat, amikor a moderátornak a hangját felemelve kellett lecsillapítania a feleket.
"Putyin kiskutyája, bohóc, hazug ember" - csak néhány azok közül a jelzők közül, amelyekkel Joe Biden illette Donald Trumpot a mai elnökválasztási vitán. A republikánus elnök is válogatott szidalmakat sózott ellenfele fejére, és legszívesebben az egész vitaidőben ő beszélt volna, ha rajta múlik. A moderátornak nehéz dolga volt, nem ritkán hangja felemlésével kellett csendre bírnia a feleket. Szakpolitikai vitát szinte egyáltalán nem halottunk, így hát szomorú, de az értékelés során azt kell figyelembe vennünk, hogy melyik jelölt tudott legalább valamennyire kiemelkedni minden idők legalacsonyabb színvonalú elnökválasztási vitájából. Nem árulunk zsákbamacskát: a vitának nincs egyértelmű nyertese, vesztese viszont rengeteg van: a nézők és az amerikai választók.
A befektetők lélegzetüket visszatartva várják a ma megrendezésre kerülő, első elnökjelölti vitát az Egyesült Államokban Donald Trump és Joe Biden között, a helyi idő szerint este 9 órakor kezdődő rendezvénynek valószínűleg rekordmagas televíziós nézettsége lesz. Csökkenthetné a bizonytalan befektetői légkört a mai vita, kérdés azonban, hogy ez jót tenne-e az amerikai részvénypiacoknak.
Az Egyesült Államok és Európa kapcsolata a második világháború óta egyszer sem került annyira távol a szimbiotikus viszonytól, mint az elmúlt négy évben. Amerika természetes szövetségese a jelenlegi amerikai vezetés szemében csak egy a sok gazdasági partner és geostratégiai rivális közül, akiben most először nem az amerikai értékrend második vonalas élharcosát látják, hanem egy élősködőt, amely egyoldalúan profitál az Amerikának egyre terhesebb kapcsolatból. Az előbbi megközelítés Donald Trump elnök szemléletének kisarkított leírása volt, a demokraták ettől eltérően gondolkodnak – az EU számára ezért rendkívül nagy jelentősége van a novemberi amerikai elnökválasztásnak. A kereskedelmi háború az EU-val Trump győzelme esetén egyáltalán nem valószínűtlen forgatókönyv, és ennek hatásait itt, Magyarországon is éreznénk.
A német konzervatív CDU egyik prominens tagja arra figyelmeztet, hogy amennyiben Trumpot újraválasztják, akkor az hátrányosan érintheti a transzatlanti kapcsolatokat és Amerika vezető szerepét, ezzel utat nyitva Kínának, hogy betöltse a kialakuló hatalmi vákuumot.
A Wells Fargo Securities befektetési stratégiáért felelős vezetője nem tervez a közeljövőben részvényeket vásárolni. Christopher Harvey szerint a piac jelenleg túl sebezhető, könnyen elképzelhetőnek tart egy nagyobb korrekciót és a volatilitás jelentős megugrását. Leginkább a november 3-i amerikai elnökválasztás és a koronavírus helyzet esetleges romlása aggasztja a Wells Fargo szakemberét.
Ha most tartanák az amerikai elnökválasztást, akkor Joe Biden nagy vereséget mérne Donald Trumpra, a demokrata jelölt kényelmes előnnyel várja a novemberi választást. Biden előnye azonban olvadóban van, már nem akkora a különbség köztük, mint nyár közepén - ha ez a trend kitart, akkor Trump novemberre még megfordíthatja az állást. A figyelem a csatatér-államokra irányul, ahol Bidennek az országos átlagnál sokkal kisebb az előnye, és Trump ezeken a helyeken is érezhetően jön fel rá. A verseny tehát egyáltalán nem lefutott, annál is inkább, mert a tévéviták csak a jövő héten jönnek.
A francia befektetési bank Société Générale részletes jelentésében elemzi az amerikai elnökválasztás öt szerintük legvalószínűbb kimenetelének piacokra gyakorolt hatását. A legvalószínűbbnek a tiszta demokrata győzelmet tartják, ez a szcenárió az európai piacoknak kedvezne, míg egy esetleges Trump elnökség tovább vinné az "Amerika az Első" elvet.
Donald Trump amerikai elnöktől megkérdezte egy újságíró a Fehér Házban, hogy veresége esetén békésen átadná-e a hatalmat. Az elnök azt válaszolta, hogy "meglátjuk, mi történik".
Cindy McCain, az elhunyt republikánus szenátor John McCain felesége is beállt a demokrata Joe Biden mögé, ezzel tovább bővült azon republikánusok tábora, akik nem Trumpot, hanem demokrata ellenfelét támogatják.
Az amerikai elnökválasztás közeledtével és az izraeli-arab kiegyezéssel ismét előtérbe került Irán kérdése, ráadásul napvilágot látott egy titkosszolgálati jelentés is, melyből kiderül, hogy a perzsa ország merényletet tervez egy amerikai nagykövet ellen. Egyre több elemző aggódik amiatt, hogy Trump egy Irán elleni háborúval próbálja majd menteni a választási esélyeit és amiatt is, hogy ha véletlenül megnyeri a választásokat, 2021-re Amerika hadban fog állni a síita országgal. Bidentől ezzel szemben elnéző és diplomatikus fellépést várnak Iránnal szemben, aki még a Trump által felrúgott atomalkuba is visszaléphet. Az igazság az, hogy jó eséllyel egyik elnök sem akar Iránnal háborúzni, ha netán viszont mégis konfliktus lesz a közel-keleti országgal, ez valószínűleg nem azon múlik majd, hogy éppen ki lesz az amerikai elnök.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
